0
0

Pumped Gabo óta tudjuk, nem elég jól kinézni; hiába a sixpack, divatos napszemcsi, felnyírt haj, a piros fürdőnadrág vagy a bedurrant mellbimbó, a nőket teljes önkívületi állapotba, extázisba ejtő tánc: kell még valami plusz, ha nemcsak a fesztiválok császára akarsz lenni, de a mindennapoké is. Ideje beszélni végre a strandpapucs-divatról.

Kezdésnek egy kis etimológia, vagyis honnan is ered ez a szavunk: a török pabucs-ból jön, ami pedig a perzsa pápus-ból, ami magyarul úgy áll össze, hogy: páj (láb) + pus (fedő).

Az például sokunkban felderenghet a régi történelem órákról, hogy a rómaiak is valami hasonlóban lófráltak pár ezer éve. Igen, a szandál a helyes megfejtés. De kicsit utánaolvasva a dolognak olyasvalamit talál az ember, amitől menten egy mini sokkhatás éri: már ők is szandál-zokni kombóban nyomták! Mondhatnánk azt is, hogy ők indították el ezt a sajátos trendet.

Ha ezt kihevertük, menjünk tovább. Olyasmi is eszünkbe juthat a tétel szóról, hogy papucsállatka. Ez pedig annak a kevés tanulónak lehet ismerős, aki az unalmas biológia órákon mégiscsak odafigyeltek a tanárra. Meg kábé olyan, mint a zöld szemes ostoros. Senki nem tudja mi az, de mindenki ismeri. Amúgy a nevét onnan kapta, hogy hasonlít a papucsra ez az egysejtű.

Aztán van olyan, hogy egy férfi olyan „papucs”. Ez tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy a nő parancsol neki, ő hordja a nadrágot a családban.

De akkor lábujjközös vagy klasszikus, sima belebújós?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, pontosabban addig próbálgatnia, amíg rájön, hogy melyik fajta áll neki a legjobban.

Hidd el, lehet, hogy sokáig fogod keresni a hozzád illő darabot, de ha egyszer megtalálod, akár egy életen át hű társad lehet. Miután megvetted, otthon a tükör előtt pózolva egy nagy sóhajtás kíséretében csak annyit fogsz mondani: elnöki ügy.

Most lássunk három olyan alapvető karaktert, akik bármikor szembejöhetnek az utcán:

„kopasz, félig kövér-félig izmos, fuxos állat vagyok, és kiabálok a csajommal az utcán”: ránézésre is látszik, hogy ha az IQ nem is, de a karján az izom – vagy a kokszolással szerzett valami –  dagad a különféle gengszter betűtípussal varrt „outlaw” feliratokon.

 „metroszexuális vagyok, és ez így jó nekem!”: a szoli, a felnyírt haj, valamint az ötszáz színű farmer, illetve a legújabb NewYorkeres V-nyakú póló elengedhetetlen kelléke nyáron, emellett ezek a többségében fiatalok olyan mesterien képesek csücsörítve szelfizni a Boráros-téri hajókikötő mólóján, mintha a Dubaiba induló yachtról integetnének.

„konzervatív családapa vagyok”: rendszerint valamilyen bőrből készült papucs rendkívül boldog tulajdonosa, aki a 11 éves gyerekét még mindig azzal alázza meg, hogy a cipőboltban megkérdezi tőle, hogy biztos nem akar-e a sportcipő helyett esetleg valami olyan klassz kis papucsot magának, mint ami neki van.

A végére pedig egy személyes vallomás: én magam egyáltalán nem szeretem sem a strandpapucsokat, sem a sima otthoni pacskerokat. Minden egyes porcikámmal tiltakozom és tagadom az otthoni papucsban mászkálás toposzát. Lehet ám zokniban is járkálni a lakásban, ha megfelelően takarítva van, nem érhet nagy baj.

Viszont baráti kapcsolatban vagyok egy olyan valakivel, aki egyébként egy igen komoly cég magyarországi vezetőjeként, 11 éve ugyanazt a szürke, műanyag strandpapucsot hordja. De tényleg. Télen a mínuszban, legyen latyak vagy pusztuló hó, nem számít, és nyáron is a 40 fokban.

Csak amikor színházba megy, akkor kénytelen cipőre váltani. Tudtommal a felesége szégyenkezik is miatta néha az ismerősök előtt, de mivel a meglévő egzisztenciáját nem veszélyezteti, így őt nem érdekli. Elhihetitek, hogy egyáltalán nem pénz kérdése a dolog. Szerinte ez egyfajta életmód, amit meglehet, sokan nem értenek meg.

SHARE