0
0

Az Apple számára nem újdonság a zeneipar. Az iTunes bevezetésével egyszer már sikerült hatalmas profitot kihúznia egy egyébként haldokló üzletágból. Vajon sikerül-e megismételnie ezt a sikert legújabb streaming szolgáltatásával, az Apple Music-kal is?

A körülmények jelen esetben teljesen máshogy néznek ki, mint az iTunes 2003-as debütálásánál. A szolgáltatás akkor 5 év alatt olyan sikeres lett, hogy a tengeren túl átvette a piaci vezetést a Walmarttól (!). 2015-ben azonban az online szolgáltatók piaca már az Apple nélkül is telített, a zeneipar pedig továbbra is megállás nélkül változik. Vajon képes lesz-e az almás cég szolgáltatása elegendő újdonságot nyújtani előfizetőinek azért, hogy inkább az ő szolgáltatását válasszák a már jól megszokott régiek helyett? A kérdésre Eddy Cue, az Apple alelnöke, Trent Reznor (Nine Inch Nails), az Apple Music fő kurátora, Jimmy Iovine, az Apple által felvásárolt Beats és az Interscope-Geffen kiadó vezérigazgatója keresik a választ.

Miben lehet különb az Apple Music a többi szolgáltatónál?

Amikor 2003-ban beindult az iTunes, az adta a legnagyobb vonzerejét, hogy ez volt a legrendezettebb hely, ahol a nagy nemzetközi hírességek művei mellett alig, ismert kis zenekarok felvételeit is megtalálhattuk, a dalokat és lemezeket pedig egyenként is le lehetett tölteni – ráadásul tök legálisan, elég potom pénzekért.

2015-ben viszont már nem újdonság a streamelt zene – sőt! Az utóbbi időben a streamelt zene tűnik a zeneipar egyetlen igazán profitképes üzletágának. Ezt Eddy Cue, az Apple alelnöke is elismeri. Az Apple viszont szereti a saját útját járni. Ahelyett, hogy riválisai ötletét próbálná lemásolni, inkább egy új üzleti modell létrehozásával kísérletezik, ahogy azt az iTunes idején is tette. De ez önmagában még nem elég. A többi szolgáltató is képes jó áron elérhetővé tenni hatalmas mennyiségű és jó minőségű digitális zenét. Miért válassza az ember az Apple Musicot?

A kulcs Cue szerint a felhasználói élmény. Az átláthatóság és kezelhetőség. A zenerajongók az Apple Music nélkül is több millió (ha nem milliárd) dal közül válogathatnak az interneten, a bőség zavarában pedig az ember néha azt sem tudja, hova kapja a fejét. Az Apple-nél viszont úgy tűnik rájöttek arra, hogy mi a legnagyobb baj a zeneiparral napjainkban: A teljes személytelenség, a kapcsolatunk hiánya az alkotókkal. A zene olyan árucikké degradálódott, amit ugyan úgy vásárol (vagy rendel meg az interneten) az ember, mint egy új cipőt, benzint, vagy egy doboz sört.

Hogyan lehet személyessé tenni újra a zenei élményt? Mi lenne, ha maguk a művészek ajánlanának új zenéket a felhasználóknak? Az Apple Music tehát ráfeküdt arra, hogyan tudja visszaadni annak az élményét, mint amikor az ember bemegy egy lemezboltba, vagy átmegy a legjobb barátjához, aki megmutatja a legújabb zseniális lemezt amire rábukkant. Az Apple Music zenei katalógusát egy lemezbolti eladó ajánlataihoz hasonlóan – a művészek közreműködésével – teljesen asszociatív módon válogatják. Így olyan művészeket és zenekarokat is megismerhetünk, amire semmilyen algoritmus nem talált volna rá helyettünk.

Amikor elkezdtem az Apple Music-kal foglalkozni, sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Napjainkban szinte bármihez hozzáférünk az interneten, egy zenei szolgáltatás legfőbb célja pedig az, hogy különlegessé tegye ezt az élményt. Eddig nem létezett olyan platform, ami az élményt helyezte a középpontba az elérhető dalok mennyisége helyett.” – mondta Trent Reznor, az Apple Music fő zenei kurátora. Persze a felfedezés sokszor teljesen véletlenszerű. Itt lép be a képbe az Apple másik nagy újítása, a Beats 1 online rádió (ami még véletlenül sem hasonlít a világszerte hallgatható millió és egy online rádióra).

A Beats 1 kísérlet

A Beats 1 koncepciójának ötlete Trent Reznor fejéből pattant ki, miközben azon gondolkodott, hány féle módon hallgatnak zenét az emberek. Meglepődött, amikor azon kapta magát, hogy közben bekapcsolta a rádiót. Vajon miért népszerűek még mindig a rádiós műsorok? Hiszen ma már bárki, gyakorlatilag bárhonnan hozzáférhet a kedvenceihez. Aztán rájött az okra: a műsorvezető jelenléte miatt. Az ember a mikrofon mögött híreket, gondolatokat oszt meg velünk, miközben igyekszik saját ízlése szerint a legjobb újdonságokat mutatni hallgatóinak. Ez sokkal személyesebbé teszi az élményt, mint bármilyen automatikusan generált lejátszási lista.

Ebben az időben Reznor gyakran járt Londonban, ilyenkor pedig örömmel és izgatottan hallgatta Zane Lowe műsorát a BBC 1-en. Azon morfondírozott, hogyan indíthatna egy olyan online rádióállomást, ahol olyan műsorvezetőket hívhatna meg, akik egyedülálló zenei ízléssel rendelkeznek és olyan előadókra hívhatnák fel a figyelmet, akiket eddig érdemtelenül elkerült a hírnév. Innen már csak egy lépés volt a Beats 1.

Reznor megkereste az ismert műsorvezetőt és megkérte, hogy vegyen részt a munkában. Az eredmény csak messziről emlékeztet a hagyományos rádiók műsorára. A rendszernek több köze lett a válogatáslemezekhez, mint a hagyományos kereskedelmi műsorokhoz. Arról, hogy ez miért különleges, Jimmy Iovine így nyilatkozott: „A zeneipar még mindig nem lábalt ki a válságból, a rádióállomások pedig félnek a kockázatvállalástól és nem mernek igazán újat mutatni a hallgatóknak, ettől pedig szinte  minden állomáson ugyan az szól.

Iovine azt reméli, hogy a Beats 1 Zane Lowe vezetésével olyan különlegességeket és ismeretlen tehetségeket mutathat a világnak, aminek köszönhetően a zenei élet újra virágzásnak indulhat.

A zeneipar megmentése?

Az Apple-t gyakran nevezik üzleti körökben a zeneipar megmentőjének. Ez azért elég erős túlzás. A zene ipar az elmúlt 15 évben erősen stagnált. Az internet ellen vívott szélmalomharc sem segített sokat, a mammutcégek vezetői pedig elég lassan látták meg a fényt az alagút végén.Kép: Fierceandnerdy.com

Habár az Apple eközben előállt egy működőképes ötlettel (a már sokat emlegetett iTunes-al), így csurrant-cseppent valami a zenészeknek és az előadóknak az is az internetes forgalomból, amivel számolhattak, de a világ változik, az iTunes pedig már egy kicsit elavult megoldás a jó minőségű streamelt zene korában.

Nem csak Taylor Swift aggódik a jövőjéért – valóban kérdéses, miből kaphatnának a művészek az interaktív tv-műsorként szórt zenéért jogdíjakat – ahol a felhasználók nem birtokolják a zenét, csak bizonyos előfizetési összeg kicsengetése után élvezhetik – most már gyakorlatilag bárhol a világon, ahol találnak internetet.

Eddy Cue azt állítja, hogy az Apple nem kíván a zeneipari megváltója lenni – ehelyett inkább az egész élmény hangulatán javítana – hogy ez mit is jelent pontosan, azt egyelőre korai kijelenteni. Ha a művészek valóban aktívan részt fognak venni az Apple Music és a Beats 1 tartalmi szerkesztésében, az okos és megfontolt üzleti lépésnek tűnik.

Iovine szerint a kulcs az előfizetési díjak elosztásában rejlik. Mint egy színházban – vagy koncerten. Persze ez csak abban az esetben működhet, ha az Apple Music képes olyat nyújtani, amitől több lesz, mint egy egyszerű internetes eszköz, a felhasználók pedig ráéreznek az ízére.

Reznor, mint a Nine Inch Nails frontembere, nagyon is tisztában van a zeneipar aktuális gazdasági helyzetével. Ő maga is elismeri, hogy a streaming szolgáltatásokat a művész szemszögéből nézve nehéz lenyelni. „Természetesen léteznek biztosabb bevételi források, a változás sosem könnyű.

Reznor a ’90-es évek közepén járt zenei karrierje csúcsán. Amikor beköszöntött a digitális forradalom (az internet és az mp3 elterjedésével a ’90-es évek második felében), Reznor előszeretettel játszott rajongóival interaktív internetes játékokat és igyekezett kihasználni az új eszköz nyújtotta lehetőségeket.

Meguntam azt hallgatni, hogy „épp’ benne vagyunk egy üzleti modell-váltásban,” – mondta Reznor. „Feltűnt, hogy a művészek érdekeit sosem képviseli senki, amikor megjelenik egy új üzleti modell.

Reznor nem az a habozós típus. Inkább otthagyta a kiadóját, alapított egy sajátot és különböző megoldásokkal kísérletezett, hogyan érhetné el rajongóit (pl. interaktív nyomozós játékot indított a Year Zero nevű koncept-album megjelenése előtt, vagy remix versenyt hirdetett a Ghosts lemezekkel). „Volt ami bevált és volt ami nem. Volt ami az adott pillanatban jó ötletnek tűnt, a végén mégis úgy éreztem, az egész csak egy olcsó trükk.

Ha Reznor, Iovine és Cue ötlete beválik – és az Apple tényleg képes olyan közeget és körülményeket biztosítani a felhasználóknak és a művészeknek, ahol mindenki jól érzi magát és mindenki azt kapja amit szeretne (egyesek elismerést, mások jogdíjakat, mi pedig aktív zenészeket és jó szolgáltatást némi extrával), akkor az Apple Music tényleg sikeressé válhat. Azért a zeneipari messiás még várat magára.

(Interjúrészletek a Mashable cikkéből)
SHARE