2
0

Nem a bevándorlók hete volt az előző, Olaszország északi határain is visszaállították a határellenőrzést a szomszédai, most pedig Magyarország fog felhúzni egy 4 méter magas, 175 kilométer hosszú vasfüggönyt a szerb határon, ami jóval durvább intézkedés.

Múlt héten még csak a lehetőségek között volt mint „végső esetre szóló lépés” a teljes fizikai határzár, mára azonban valósággá vált, Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, hogy a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a határlezárást. Szijjártó arról is beszélt, hogy az uniós belügyminiszterek keddi ülésén kiderült, hogy Magyarországon a legsúlyosabb a menekültügyi nyomás, és a kerítés felállításával semmilyen jogi kötelezettséget vagy nemzetközi szerződést nem sértünk meg. „A közös európai válaszhoz vezető út időigényesnek és hosszúnak tűnik, de Magyarország nem várhat tovább, lépnie kell.” – mondta, és még azt is, hogy a kormány megvédi a magyar embereket a bevándorlástól.

Pártjaink már reagáltak is, Gyurcsány Ferenc szerint embertelen a határzár, és a berlini falhoz hasonlította azt, mint a megosztottság jelképét, emberi kötelességnek nevezi a menekültek segítését. Schiffer András szerint a kerítés nem old meg önmagában semmilyen problémát, a Jobbik is úgy nyilatkozott, hogy ez nem jelent rendszerszintű megoldást, ettől nem fognak megállni az európai szociális rendszerre pályázó tömegek.

Bármilyen meglepő, nem teljesen légből kapottak Szijjártó mondatai arról, hogy ide jönnek a legtöbben, a Frontex (az EU határrendészeti szerve) statisztikái alapján Magyarországra idén eddig 50 430 illegális bevándorló érkezett, Olaszországba 47 008, a valós szám persze lehet ettől még más, hiszen nem kapnak el mindenkit, de hivatalosan ezek a számok, ahogy ez ezen a főbb menekültútvonalakat mutató térképen is látszik.

forrás: spiler.blog.hu

A magyar ötlettől a szerbek nincsenek különösebben elragadtatva, hiszen akkor hirtelen náluk torlódnának fel sokkal többen, és Szerbiában tartanak humanitárius katasztrófától. Arról is meg voltak győződve, hogy a júliusban esedékes magyar-szerb kormányülés előtt a magyar kormány nem hoz egyoldalú intézkedéseket. Az esetleges kerítés hírére Nebojsa Stefanovic belügyminiszter még a döntés meghozatala előtt reagálta azt, hogy szerintük viszont igenis nemzetközi szerződésekbe ütközik az ilyen jellegű határzár (pedig nem, egy állam a saját területén építhet ilyet, a határátkelőket nem zárhatja le hermetikusan). Viszont nem egyedülálló, Szijjártó a külföldi példák között felsorolta a bolgár-török határon lévő kerítést, ami egyébként jelenleg 30 kilométer hosszú, és ez a része is mintegy 1,5 milliárd forintnyi összegbe került, nemrég adott a további építkezésre az ottani kormány még 14,5 milliárd forintnyi levát. A görög-török határon most 12 km hosszú a kerítés, Spanyolország az Afrikában fekvő városai köré húzott 8,4 kilométer vasfüggönyt. Valami hasonló van Texasban is a mexikóiak ellen, mégsem lehet azt mondani, hogy a fenti helyeken megszűnt volna az illegális bevándorlás, aki bejut, azzal továbbra is kezdeni kell valamit.

A kerítéssel az a legnagyobb baj, hogy kábé értelmetlen. Átmeneti, látszat, de jól látszódó megoldás, ami nem segíti a nyitott, barátságos ország imázsát. Ha szigorúan magyar szempontból nézzük, akkor a déli határterületek tehermentesítésére talán jól jöhet a vasfüggöny, de a menekültek ettől nem fognak megállni. Eleve nem mi vagyunk a célország, mondhatni csak várost nézni jönnek Pestre, amíg mennek tovább Bécs felé. Ehhez pedig a koszovóiak kerülhetnek Horvátország, a közel-keletiek pedig Románia felé, és akkor húzhatunk fel akár oda is annyi szögesdrótot, amennyit nem szégyellünk, nem beszélve arról, mennyire fognak örülni az egyébként uniós tagállam szomszédaink ennek a lépésnek. Nyilván rohadt drága is a megépítése, nem beszélve a fenntartásáról, mert erőszakos hatósági fellépés nélkül az egész szart sem ér, átmásznak, átásnak ha kell, máshol is ez megy. Magyarul ha nem lövetünk, hiába az egész. Ez meg azért talán még kormánykörökben sem hangzik túl jól. Arról nem is beszélve, hogy ha egy menekült például hozzáér a kerítéshez, és menedéket kér, akkor a menekültügyi egyezmények alapján a magyar állam feladata foglalkozni vele, és ugyanott tartunk, mint előtte.forrás: mti.hu

Egészen szomorú, hogy eljutottunk idáig. A menekültek kérdése összeurópai intézkedéseket követel – amire mi most ugye nem érünk rá -, esetleg szigorúbb határellenőrzésekkel, és világos menedékjogi és munkavállalási feltételekkel. Szögesdróttal nem fogjuk se az ISIS-t megverni, se befejezni a szíriai polgárháborút, Líbiában és Afganisztánban sem lesz rend. Az lenne a legjobb, ha az ottani életet tudnánk valahogyan megkönnyíteni, de ez eddig nem nagyon sikerült. Ne is vesézzük, hogy a nyugati országoknak milyen évszázados felelősségük van egy csomó volt gyarmati, vagy néhány fent felsorolt konfliktusban, aminek a következményei most szakadnak vissza rájuk. Komoly jogállami és humanitárius kihívást helyez ez most egész Európára, mert hatékonyan erőszakkal és érzéketlenséggel lehetne védekezni a jobb élet, vagy egyáltalán az élet reményében ideérkező emberekkel szemben, mert azt tényleg nem lehet, hogy százezrek érkeznek ide fedél, munka és minden nélkül, lébecolnak a Nyugatinál, vagy a milánói pályaudvaron, vagy akár ülnek egy táborban, és majd lesz velük valami, egyszerűen nem lehet őket csak úgy eltartani. Viszont ez az egész európai gondolat fundamentumait ásná alá, nem is csak a szabad vándorlásét, hanem egyáltalán azt, hogy minden embernek vannak-e emberi jogai, vagy csak annak, aki a világ szerencsésebb felére született. Jó lenne, ha ezt a súlyos dilemmát képesek lennénk szögesdrótok nélkül feloldani.

SHARE