2
0

Két évtizednyi, 1.7 millió beteg adatai alapján egyértelmű összefüggés van a születési hónap és a később kialakuló betegségek között.

A Columbia University kutatói közel kétmillió New York-i beteg adatait vetették össze (akik 1985-2013 között keresték fel az orvosukat) azzal, hogy milyen betegségekkel fordultak orvoshoz. Az 1688 vizsgált diagnózis közül 50 egyértelmű és szoros összefüggést mutatott a születési hónappal.

Január

A januárban születettek magas vérnyomással és kardiomiopátiával (szívizom-gyengülés) veszélyeztetettek a leginkább. Ők azok, akik a legkevesebbet hánynak és az összes megbetegedést nézve az átlagosnak mondható hónapok közé tartozik a január.

Február

A februáriak az összes megbetegedést nézve az egyik legegészségesebbek, kifejezetten kevesen keresték fel az orvost. A legalacsonyabb itt volt azoknak a száma, akiket valamilyen rovarcsípéssel kezeltek, viszont a tüdő és hörgők daganatos áttétei náluk fordulnak elő a leggyakrabban.

Március

A március a szív-és keringési megbetegedések hónapja – pitvarfibrilláció, pangásos szívelégtelenség, mitrális billentyű betegség is az ő körükben fordul elő a leggyakrabban, akárcsak a prosztatarák.

Április

A szívbetegségek erre a hónapra is áthúzódnak – angina és miokardiális isémia (a szívizomzat oxigén- és vérellátásának zavara), műhibából eredő keringési zavarok is őket jellemzik leginkább. A 9 összefüggést mutató szív-és érrendszeri problémából 6 márciusban és áprilisban tetőzik. Ugyanakkor ők voltak azok, akik legkevesebbszer keresték fel az orvost zúzódások miatt.

forrás: http://newsroom.cumc.columbia.edu

Május

Május összességében egy átlagosan egészséges hónap, viszont nincs olyan betegség, amivel ők lennének a legveszélyeztetettebbek. A felső légúti megbetegedések náluk a legritkábbak, viszont az átlagosnál kevesebb gyermeknek adnak életet a a májusban született nők (ez a tendencia egészen a szeptemberi születésűekig tart).

Június

Június is egy “átlagosan beteg” hónap, kissé emelkedett szív-és érrendszeri megbetegedési kockázattal – náluk a leggyakoribb a pre-infarktus szindróma. Érdekes módon ők járnak a legritkábban nemibetegség-szűrésekre is. A tavaszi születésűek (áprilistól júniusig) várhatóan rövidebb ideig élnek, mint az ősziek (októbertől decemberig).

Július

Július a májushoz hasonlóan olyan hónap, amikor nincs kifejezetten ezzel összefüggő betegség. Magas ugyan az asztmások száma, viszont ez is “csak” a második helyre volt elég – októberi születéssel még veszélyeztetettebbek az emberek.

Augusztus

Ismét egy átlagosnak mondható hónap, március után egy második felfelé ívelést figyeltek meg a mitrális billentyű betegséget tekintve az ekkor születetteknél (februárban és áprilisban is többen betegszenek meg ebben, csak a tendencia fordul meg augusztusban). Hasonlóan az asztmások száma is kicsit megemelkedik a korábbi hónapokhoz képest.

[youtube id=”_3zg8Xph4Qw”]

Szeptember

A szeptemberiek 3 szív-és érrendszeri betegségben is a legalacsonyabb (legjobb) eredményt érték el, viszont ők azok, akik leggyakrabban fordulnak orvoshoz hányás miatt. Az asztmás megbetegedések száma körülbelül az augusztusival egyenlő.

Október

Az októberiek szintén “védettebbek” a szív- és érrendszeri problémáktól, viszont különösen érzékenyek a légzőszervi megbetegedésekre – asztmával, akut felső légúti fertőzéssel és rovarcsípés miatt ők fordultak leggyakrabban orvoshoz, illetve nemi betegségek szűrését is náluk végezték el legtöbbször. Náluk a legritkább a prosztatarák. Általában tovább élnek, mint a más évszakokban születettek.

November

A novemberiek szintén kevéssé veszélyeztetettek a szív-és érrendszeri problémáktól (2 kategóriában is övék a legalacsonyabb pontszám), valamint a tüdőben képződő rákos áttétek tekintetében is ők teljesítettek legjobban. Összességében viszont több novemberi fordult orvoshoz, mint bármelyik más hónap szülöttei.

December

A decemberiek is folytatják a szívproblémáktól való védettség és a hosszú életet élők sorát, viszont ők vannak a legnagyobb veszélyben a zúzódásos sérüléseket tekintve. Összességében ez is egy átlagosnak mondható hónap.

Természetesen ezek az eredmények, mint a kutatók is elmondják, nem jelentenek egyértelmű ok-okozati összefüggést: egy hasonló dán tanulmánnyal összevetve azt találták, hogy a hasonló hőmérsékleti-és napfényviszonyok szerint tolódnak el a diagramok. Leginkább arra hívta fel a figyelmet a kutatás, hogy az elsődleges kockázati faktorok (genetika, életmód, mozgás stb.) mellett a környezeti viszonyok mely aspektusait érdemes vizsgálni – és mely elemeket lehet ezek közül kontrollálni egy még egészségesebb világ érdekében.

SHARE